Éles hangra ébredezem. Amint tudatosul, hogy ébren vagyok, hamarjában rá is jövök, hogy madárcsicsergést hallok, ráadásul olyan hangosan, hogy nem tudok visszaaludni. Az ablakom és az erkélyajtó is nyitva maradt, kissé csípős a hajnali levegő, és a madárka rendületlenül nyomatja. Ez arra ösztökél, hogy felkeljek, és sétáljak egyet.
Ránézek az asztalomon heverő karórámra: háromnegyed négy. Hüh.. most mi legyen? No, mindegy, ha már felkeltem, kisétálok az erkélyre. Csodaszép látvány tárul elém, EZ.
Fotózgatom, és egyre éberebb vagyok. Keleten az ég színe kéklik már, s a szomszéd srác is hazaér a tegnapi buliból. Már a gerlék huhogását is hallom, ők is korán keltek. …De ma én voltam a gyorsabb!! J
A mai nap más lesz, mint a többi! – gondolom, aztán ráeszmélek, hogy már most nagyon más. Aztán abbahagyom a gépelést, mentek, és lesétálok a konyhába inni valamit. Lehet, hogy egy kávét készítek, felhozom, és szürcsölgetés közben N.O.H.A.-t hallgatok (Tu cafe) - KATT IDE, ha meghallgatod te is!
Utolsó kommentek