Kategória: "Sok pici változás mihez tart vajon?"
Egy drasztikus kérdés: - Haragudtak már rád azért, mert nem keltél fel időben? ...Vagy legalábbis okozott már problémát, hogy sokáig aludtál, nem ébredtél fel az óracsörgésre?
Én őszintén szólva sokszor jártam így, és bizony néha még mérgesek is voltak rám ezért. Vajon jogosan tették? ...Vagy annyira mégsem?
Biztosan volt pár eset, mikor igazuk volt, de mondok én valamit...!
Változott a világ! Nem kérhetik számon rajtunk azt, amiből kimaradtunk: "Bezzeg az én időmben...", "ha ezt akkor megtettem volna...", "ha lettél volna katona...", "hajnalban kellett kelni, ...a tyúkok, a disznó, a tehén, a ló, a szomszéd... , - ...estig dolgozni!" stb-stb, és azt sem igazán mi választottuk, amiben élünk: a sok rohangászás, időben odaérni mindenhová, a folytonos mentális igénybe vétel, a stressz, az éjszakázás (akár tanulás, akár egyéb pótcselekvések: film-nézés, MSN, játék, "legalább érezzük, hogy élünk is"), ezek összességében különös módon hatnak a mai fiatalság elég nagy részére... Van, aki sokszor kiborul, lebetegszik, vagy jól kisírja magát néha, és van, akiben a fáradtság másként gyűlik össze, mást eredményez. Az én esetemben (és még sok más ismerősöm is így érez) az látható, hogy erre az életvitelre a szervezetünk úgy reagál, hogy egy bizonyos "kipihentségi szintig" amíg kellő képpen ki nem aludtuk magunkat, egyszerűen nem ébredünk fel. Hiába az óracsörgés, a mobiltelefon "szundi" üzemmódja, vagy többszöri ébresztés beállítása, szimplán átalusszuk, vagy halvány emlékeinkben még éppen fellelhető, hogy ágyúgolyó sebességével kipattantunk az ágyból, kinyomtuk a csörgést, de hogy hogyan kerültünk vissza a paplan alá, az többnyire homályba vész...
Persze, az ember agya egy különösen jól megszerkesztett holmi, hiszen kellő fontossággal bíró események elé nézve gyakran mégis felébredünk időben, még éppen a legelső csörrenés előtt pár perccel/másodperccel... - vizsgák, "életbe vágó" ügyintézések, vagy kellemesebbre is gondolhatunk, például egy várva várt kirándulás.
De kérdem én: - Baj az, ha késve érkezünk valahova, valamire, ami szervezetünk megítélése szerint kevesebb fontossággal bír, mint azt időnként mi magunk gondolnánk?
Az élet megy tovább, Isten kegyelmes, nem azért segít, mert olyan jók lennénk, hogy megérdemeljük, hanem mert látja, hogy szükségünk van rá! Nélküle úgysem mennénk semmire!
Ha fáradt vagy, aludd ki magad! ...Ha nem ébredtél fel időben, adj hálát Istennek, hogy legalább felébredtél... Semmi sem ér annyit, hogy beleroppanj! - Mindemellett pedig élj úgy, ahogy jónak tartod! Ha keresztény vagy, valószínűleg jól tudod, hogy Isten azt szeretné, hogy boldog légy! Csak fogadd el tőle azt, amit kínál, akármi is az! ...Egyéb iránt pedig tedd, amit szeretnél, hiszen az életed a tiéd! Ajándék, de rád van bízva! :)
Utolsó kommentek